Sarkosan fogalmazva (2012-06-02)
A trianoni békediktátum napját nevezhetjük finoman a nemzeti összetartozás napjának, de akkor is gyásznap, alighanem a legszomorúbb gyásznapokban bővelkedő magyar naptárunkban. A rettenetes területi- és népveszteségről legfeljebb a balliberálisok nem hajlandók tudomást venni itthon, visszhangozva az „európai” alapvetést: érdemtelenek voltunk erre az ezeréves Magyar Királyságra, mert elnyomtuk a nemzetiségeket, ráadásul kevesen is voltunk hozzájuk képest. Hát persze, nemzetként összetartozunk, és ez akkor is így lesz, ha egy új diktátum megszünteti a jelenlegi Magyar Köztársaságot, mert rosszul dolgoztunk, rosszul gondolkodtunk, és rosszul választottunk, nincs helyünk ebben a gyönyörű, virágzó, gazdag és büszke Európai Birodalomban. Nem, a hegyeinket nem fogják visszaadni, még a temetőinkben sem lesz nyugtunk, mert nem álltunk át időben a két világháborúban az ellenség oldalára, és ameddig lehetett, ellenálltunk mindannak, ami ezután következett, és ami mostanáig tart: ellenálltunk a hazai és nemzetközi baloldal és liberális segédcsapatai szüntelen támadásának, csak azért, mert minden kínzás, kényszer és megaláztatás ellenére magyarok mertünk maradni. Természetes életterünk kétharmadát elorozták, mégis megmaradtunk, és minden vereségünk utóbb győzelemmé változott, mert nem tudtak megsemmisíteni, nem tudták elhazudni igaz történetünket. 1945 óta ez az első magyar kormány, amely valóban (és nem csak lélekben) vallja és képviseli a nemzeti összetartozást, és ez az a rejtelmes, mások számára félelmes és elpusztítandó erő, amelyen azonban (Kossuth Lajos szavaival) a pokol kapui sem vesznek erőt. Ez nem irredentizmus, nem nacionalizmus, sovinizmus, hiába próbálják a jelzőket ránk aggatni: ez életösztön, a leghatalmasabb erő, és a Gondviselés segítségével nem kétharmados, hanem háromharmados erő lesz valamikor. Sokan szeretnék, ha a föld alatt volna már a helyünk, de amint Lord Rothermere annak idején mondta: Magyarországnak helye van a Nap alatt. Nem pusztíthatják el a sötétség fiai.
Szentmihályi Szabó Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése