Leszóltak…
Nos, jókorát tévedtünk, mert ha kell, ugyanúgy leszólnak, s akkor az ember egy pillanat alatt repül, no nem külföldre, hanem a munkahelyéről; vagy letiltanak valamit, és akkor azt vagy nem láthatjuk, vagy nem hallhatjuk – szóval minden maradt a régiben. Nem történt itt kérem az égvilágon semmi. A szereplők egy kicsit kicserélődtek, de csak egy kicsit, és pontosan ezért egyebek mellett 1956. október 25-e hiteles történetét a mai napig nem ismerhettük meg, mert hiába voltak kormányváltások, az össznépi hazudozásnak, történelemhamisításnak soha nem lesz vége.
A választások győzelmi mámorában, 1990-ben senki sem gondolta, hogy 1994-ben visszarendeződés történik majd. Ez egyebek mellett annak volt köszönhető, hogy az Antall-kormány megfeledkezett a nagytakarításról, és az igazságtételről.
Az Antall-kormány azzal, hogy egy konzervatív politikai vonalvezetést erőltetett, szinte mindenkit a helyén hagyott. Így történhetett meg például aztán az is, hogy Keleti Ferenc – aki az MDP Központi Vezetőségének adminisztratív osztályát is vezette – fia, Keleti György, a honvédelmi miniszter szóvivője lehetett. Nesze neked rendszerváltás! Természetesen, ha ismerjük az első demokratikusan megválasztott kormány megalakulásának előzményeit, hogyan ajánlgatták egymást az ismerősök és a barátok, és hogyan kerülhettek a parlamentbe, a pártokba beépített nómenklatúra-lovagok, akkor valójában nincs is miért csodálkoznunk a rendszerváltás álságosságán.
Ma már tudunk egy paktumról, amely az MDF és az SZDSZ között köttetett, s ha igaz, két nappal azelőtt, hogy megalakult az új kormány. Az aláírók közül néhányan a jelenlegi politikai életben is komoly és felelős pozícióban vannak.
A Magyar Televízióban, a Magyar Félmúlt – Törvénytelen szocializmus címmel leadtak egy sorozatot, amely tartalmazza az Ávósok című háromrészes filmet is, valamint a katonapolitikai osztály ténykedését bemutató Zsoldosok, és az ötvenhatos forradalom leveréséről és megtorlásairól szóló Pufajkások című filmet. Kubinyi Ferenc – aki már, sajnos, nincs az élők sorában – a Fekete lexikon című könyvében leírja, hogy a paktum után olyan törvények születtek, amelyek eleve lehetetlenné tették a diktatúra bűnöseinek megnevezését.
A Fekete lexikon megjelenése előtt az ávósokról szóló dokumentumfilmek – habár korábban egyszer már leadta ezeket a Magyar Televízió – tiltólistára kerültek. „Leszóltak” a tévéseknek. Az erről szóló levél kelte: „1994. 03. 25.”.
A filmeket azóta sem lehet hivatalosan lejátszani, de természetesen másolatok közkézen forognak. Töretlen volt az érdeklődés egyrészt letiltásuk okán, másrészt a rengeteg név és a valósághű tartalom miatt is. Teljesen egyértelmű, hogy a rendszerváltás a magyar állampolgárokat továbbra is egyfajta bódult állapotban próbálja tartani.
Ha időnként kipottyan a képzeletbeli trezorból egy-egy akta, akkor vagy legyintenek rá, vagy úgy tesznek, ahogy huszonkét éve megszokták, egyszerűbb elkenni a valóságot. Ez a világ, amelyben immár több mint két évtizede élünk, önmagától is a feje tetejére állt. A régi, beidegződött gyakorlat szerint mindenre megoldás, ha leszólunk, vagy letiltunk. Az egykori ügynökök neve máig sem ismert, de talán közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz, ha a levéltárból kikerült anyagok aláíróiból összeállítanának egy listát. Egy listát azokról, akik rész vettek a beszervezésekben.
A Fekete lexikonban Kubinyi Ferenc egyértelműen leírja, hogy előléptetések, kitüntetések, kinevezések, leszerelések közleményei a Belügyminisztérium Rendőrségi Közlönyeiben pontosan megtalálhatók. Csak ezeket kellene elővenni, és körülbelül egy hónap alatt helyre lehetne tenni a huszonkét év mulasztásait. A nevek egyértelműek, elárulják a múltat, azonban politikai szándék nélkül mindez megvalósíthatatlan. Inkább azon kellene elgondolkozni, hogy azok, akik állandóan kifogásokra hivatkoznak, valójában miért teszik ezt?
Időnként történnek parasztvakítások, mert ha rákeresnek az interneten a hódmezővásárhelyi Emlékpont honlapján, éppen elég ismert személy neve megtalálható. Találhatnak olyan neveket is, akik rendszeresen szerepelnek különböző médiumokban. Végre be kellene fejezni a ködösítést, a féligazságok publikálása helyett a teljes igazságra kíváncsi a huszonkét éve félrevezetett közvélemény.
Vámos György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése