Schmitt megrótta a „bekiabálókat”

Létrehozás ideje: 2011-04-12 Szerző: Kacsoh Dániel, Pindroch Tamás


Nem lesz vármegye, de az életfogytiglant és az önvédelmi jogot beleveszik az alaptörvénybe

Mindenki számít – Schmitt Pál köztársasági elnök szerint ezt fejezi ki az új alaptörvény. Az államfő a parlamentben, napirend előtti felszólalásában kritizálta az MSZP-t és az LMP-t, amiért nem vettek részt az alkotmány parlamenti vitájában.



Schmitt Pál köztársasági elnök szerint az alkotmánytervezet egyszerre nemzeti és európai, jogot és felelősséget állapít meg, összefogja a nemzetet (Fotó: Csudai Sándor)
Az alkotmánytervezet egyszerre nemzeti és európai, jogot és felelősséget állapít meg, összefogja a nemzetet, meghatározza az ország érde­keit szolgáló gazdaságpolitika pilléreit – mondta Schmitt Pál tegnap a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. Kifejtette, társadalmi elvárás az új alaptörvény megalkotása, hiszen a most hatályos szöveg évszámát tekintve 1949 bélyegét viseli magán. „Egy olyan évét, amely karnyújtásnyira volt a közös piac megteremtésétől, az Európa-gondolat kimondásától. Ugyanebben az évben a magyarországi kommunista hatalom koncepciós perekkel iratkozik ki Európából, a szovjet érdekszférába való évtizedes betagozódása által elveszíti függetlenségét” – mondta Schmitt Pál, hozzátéve, a 2011-es alaptörvény azonban azt az évszámot viseli majd, amikor az ország először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Az államfő megelégedéssel vette tudomásul, hogy a szöveg része lett a család és a házasság intézményének védelme, s hangsúlyt kapott az egészséges környezet, valamint a fenntartható fejlődés iránti közös felelősség.

A köztársasági elnök kritikával illette az MSZP-t és az LMP-t, amikor sajnálatosnak nevezte, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak az alkotmányozás folyamatától, és a Parlament falain kívülről akarják megmondani, mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben. Reményét fejezte ki, hogy a részleteket szabályozó sarkalatos törvényeknek már minden képviselő társalkotója lesz.

„Ez az Országgyűlés minden eddigi Országgyűlés célkitűzését fogja megvalósítani, amikor új alkotmányt fogad el” – ezt már az alaptörvény-tervezet előterjesztői nevében a fideszes Gulyás Gergely mondta. Hozzátette, a jelenlegi kormánypártok a választási ígéreteikkel összhangban jártak el, amikor alkotmányozásba kezdtek. A tervezet szerinte korszerű, hiánypótló szabályozás.

Vona Gábor, a Jobbik elnökének a kormányzat teljesítményt kritizáló napirend előtti felszólalására Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter így reagált: „Akkor ijednék meg, ha a Jobbik, amely rendvédelmi gettókat akar létrehozni, elégedett lenne a munkánkkal.” Vona átadta a tárcavezetőnek a Tétényi Éva független esztergomi polgármester által jegyzett, több ezer aláírást tartalmazó, az esztergomi képviselő-testület feloszlatását kérelmező petíciót. Navracsics azt mondta, a jogszabályok szerint járnak el.

Schiffer András (LMP) szerint a jelenlegi kabinet az előző, álbaloldali kormány megszorító politikáját folytatja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában rámutatott, a kormányzat megteremtette a pénzügyi függetlenséget egy olyan időszakban, amikor nálunk biztosabb lábakon álló országok elveszítették azt.

A miniszterelnök válaszolt



A miniszterelnököt akkor is terheli a válaszadás kötelezettsége, ha kérdés helyett politikai epeömlést kap – reagált Orbán Viktor a szocialista Varju László felszólalására, aki szerint korábban a kormányfő disznóólnak minősítette a pályázatok rendszerét, illetve az országot. Orbán nyomatékosította, hogy a pályázati rendszert azért nevezte disznóólnak, mert az átgondolatlan, korrupt, áttekinthetetlen és követhetetlen volt, arról viszont szó sem volt, hogy Magyarország disznóól lenne. „Ön hazudott, csúsztatott, visszautasítom a vádjait” – mondta a miniszterelnök. Kovács László MSZP-s képviselő is kérdést intézett Orbánhoz, arról érdeklődve, hogy valójában mi a kormányfő álláspontja európai uniós tagságunkról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya nem üzenget senkinek, s leszögezte, számára az uniós tagság nem hitbéli kérdés, hanem racionális döntés. (MH)

Emlékezés a holokauszt áldozataira

Megemlékezett a holokauszt magyar áldozatairól a tegnapi ülés kezdetén, az április 16-i emléknap kapcsán az Országgyűlés. Kövér László házelnök elmondta, 1944-ben ezen a napon lépett hatályba a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét előíró kormányrendelet. Kövér szerint a holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája. „A deportálásokra az ország német megszállása után került sor, a magyar közigazgatási szervezet közreműködésével, a hazai közvélemény többségének bénultságával, vagy éppen közönyével kísérve – mondta. – Főhajtás közben figyelmeztetnünk kell magunkat, hétköznapi szegregációval, verbális erőszakkal is ráléphetünk arra az útra, amelyről olykor nem könnyű felismerni, hogy rossz irányba vezet, amelyről nehéz visszafordulni, és amely a múltban Auschwitzba vezetett.” (KD)
Jobbikos hazaárulózás

Felháborítónak tartja a Jobbik stílusát a Fidesz frakcióvezetője, aki visszautasította, hogy bármely képviselőt bárki is hazaárulónak nevezzen Magyarországon. Lázár János tegnap azután hívott össze sajtótájékoztatót, hogy a jobbikos Novák Előd egy a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményező jobbikos módosító javaslat név szerinti szavazásán úgy adta le voksát, hogy előtte azt mondta: „A hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet!” Lázár János véleménye szerint a házvezetés nem járt el korrekten az ülésen, „ami Balczó Zoltán (Jobbik) eddigi házvezetési munkáját illetően egészen meglepő folyamat”. (MH)
Alkotmányozás 2011
• Nem változik majd a megye elnevezés vármegyére az új alkotmányban az Országgyűlés döntése értelmében. Ezzel együtt deklarálják, hogy Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik.

• Az alaptörvényben szabályozzák a bírói és ügyészi kinevezés és szolgálati jogviszony korhoz kötöttségét. Bíró csak harmincévesnél idősebb személy lehet, és legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ítélkezhet. (A Fidesz–KDNP álláspontja szerint a polgármesterek és az országgyűlési képviselők nem vonulhatnak majd nyugdíjba az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt.)

• Bekerült az alaptörvény tervezetébe, hogy tizenöt tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza költségvetési és adókérdésekben tavaly novemberben korlátozott hatáskörét, ha az államadósság mértéke a GDP ötven százaléka alá csökken.

• A kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet majd utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál.

• Az általános ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére.

• A parlament határozata értelmében szerepel majd az alaptörvényben, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

• Az új alaptörvény szerint a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, valamint a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.

• Deklarálják az alkotmányban az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jogot, valamint azt a módosítást, amely szerint életfogytig tartó szabadságvesztést lehet kiszabni súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetéséért. A képviselők ezzel együtt elutasították a Jobbik kezdeményezését a halálbüntetés visszaállítására.

• Kikerült a javaslatból az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét.

• Elutasították azt a jobbikos javaslatot, hogy az alaptörvény hatálybalépé­séhez ügydöntő országos népszavazás szükséges.

• Elfogadták a képviselők azt a javaslatot, amely szerint az MNB elnökét továbbra is hat évre a köztársasági elnök nevezi ki. Az államfő jogosítványa lesz a jegybank alelnökeinek kinevezése is.

• A képviselők nem szavazták meg azt a szintén jobbikos kezdeményezést, amelynek értelmében mindenkinek joga lenne megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumait.

• Nem támogatták Ivády Gábor független képviselő javaslatát sem, hogy a sima trikolór helyett a címerrel ellátott zászló legyen a hivatalos, állami lobogó.

• Nem kerül be az a tétel az alaptörvénybe, amely szerint a magyar állam nemcsak felelősséget visel a határon túli magyarokért, de kifejezetten támogatja önrendelkezésük kivívását, vagyis az autonómiát.

• Leszavazták a képviselők visszahívhatóságára vonatkozó jobbikos indítványt, ahogy azt is, amely szerint a képviselőknek megszűnne a mentelmi joguk.

• A képviselők döntése értelmében a törvényhozás továbbra is egykamarás marad.

• Végleg eldőlt, hogy a gyermekes szülők nem kapnak plusz szavazati jogot.

• Az Országgyűlés döntött a jogalkotásról szóló törvény módosításáról is, lehetővé téve, hogy az új alaptörvény kihirdetésekor – az egyéb jogszabályokra vonatkozó számozástól eltérően – annak címét és napját is feltüntessék.