Skinner box
 |
| Nagy Ervin filozófus |
Közhelyes megállapítás, de igaz: az Európai Unió gazdasága ismét a pénzügyi válság felé dübörög. A hiányspirál örvényként húz a mélybe. A bankrendszer oltárán feláldozott, eladósodott országok nem képesek kilábalni; a saját és a közösség problémáit megoldani. Ki milyen szemüveggel néz, oly problémákat lát. Az enyémen keresztül két fontos ok rajzolódik ki. Az első probléma tartalmi, a második formai. Ha úgy tetszik: Európa testi és lelki hiányát látom.
Először is nincs termelői munka. Az európai polgárok jelentős hányada a különböző szolgáltató szektorokban dolgozik, melyek most tömegesen lökik utcára őket. Nincs előállított produktum, mely testi erőt adna a közösségnek. Ráadásul a folyamatos terjeszkedésre és fogyasztásra rendezkedtünk be, mely némi filozófiai önellentmondást rejt. Végtelen növekedés ugyanis nem tartható fenn egy végesen csökkenő természet talaján. „Elfogytak a legelők.” Az unió bővítése (egyes vezető országok piacszerzése) ezért mostanra megtorpant. Ráadásul az egyes tagországok évtizedes, megoldatlan társadalmi-gazdasági problémái is integrálódtak az Unióba.
Másodszor: az Unió nem foglalkozik a polgárok lelkével. A multikulturális dicshimnusz közepette minden közös értéket kiöl a polgár szellemi szférájából. Elpusztítja a hagyományt, a nemzeti identitást, a transzcendens értékeket; helyére csupán az üres és végtelen szabadságot ajánlja, amely egyre inkább bizonytalanná teszi a nyugati embert. A szorongó, elidegenedett lény egyre kevésbé képes bármiféle közösségért tevékenykedni. A válságot pedig egoista individuumok nem fogják megoldani.
Akár a Skinner-dobozba zárt lelketlen patkányokkal, úgy bánt az Unió a saját polgáraival. De a jutalomfalat elfogyott, mert pótlásáért semmit sem tettünk. Termelés nélkül, lelketlenül fogyasztottuk a véges legelőket. Most hiába nyomkodjuk itthon is a pedált, nem pottyan le semmi jó. Így beszélhetünk ugyan válságot megoldó mélyebb integrációról, de testi-lelki újraépülés nélkül nincs értelme az Európai Egyesült Államoknak. Akkor már sokkalta inkább a patrióta, gazdaságba beavatkozó, „unortodox” út. Annak minden bizonytalanságával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése