Létrehozás ideje: Szerző: Szentmihályi Szabó Péter
Sarkosan fogalmazva (2012-06-09)
Könnyezem a meghatottságtól (vagy a nevetéstől), mennyire aggódnak értünk. A The Economist Betegség a Dunánál című cikkéből kiderül, nemcsak a gazdaságunk van bajban, a korrupció is intézményesült, aztán itt van a Horthy-kultusz és a „vicces” Nyirő-újratemetés. Vadai Ágnes szerint terjed a gyűlöletbeszéd és az idegenellenesség, a magyar fiatalok fele emigrálni akar, Magyarország gyorsan távolodik a „modernitástól”. Gondolom, a modernitás mindennek az ellenkezője, vagyis az MSZP–SZDSZ-kormányok idején minden tökéletes volt, nem véletlen, hogy már a román kormányfő is Mesterházy Attilát látná szívesen a magyar miniszterelnöki székben, ami román szempontból teljesen érthető. Victor Ponta egyébként elítélte a magyar beavatkozást a román belpolitikába, de fordítva ez nem bűn, sőt kifejezetten elősegíti a jószomszédi viszonyt ilyen hasznos tanács. Képzeljük el, mekkora lenne a felháborodás, ha Orbán Viktor kijelentené, nem lenne rossz, ha Románia miniszterelnöke (leírni is borzalmas) magyar lenne. Hozzáteszem, nem Kelemen Hunorra gondoltam, hanem például Tőkés Lászlóra. Tisztán belpolitikai hír viszont, hogy Festéktüsszentő Dániel Péter 407 forintos pénzbüntetést kapott, amiért paradicsomlével megöntözte az Alaptörvényt, ennyibe került ugyanis a kiadvány. Ezek szerint garázdaságról szó sincs, a cselekmény a szabad véleménynyilvánítás szerves része, felhívás keringőre, ennyit bárkinek megér egy kis balliberális közszereplés. De hát vakok és süketek vagyunk, pedig mindennap közlik velünk, mi a teendő. Mészáros Tamás (168 Óra) ki is vágja a farbát: „A kormánypártiak igazi gondja az kellene legyen, hogy az orbáni rendszer simlis különutassága, értelmetlen voluntarizmusa és megalapozatlan erőfitogtatása tönkreteszi az országot.” Egyre inkább távolodunk a modernitástól, képtelenek vagyunk belátni, hogy végünk van, legjobb lesz, ha felkérjük magát Victor Pontát, legyen ő a mi miniszterelnökünk is, a román–magyar királyság ötlete már úgyis felmerült, amikor a román csapatok elfoglalták Budapestet 1919. augusztus 4-én. Legalább lennének szép, közös ünnepeink és remek román alkotmányunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése