Jegybanki,függetlenség és a pénzfegyver arzenál

dokumentum

Jegybanki,függetlenség és a pénzfegyver arzenál

 Az elmúlt öt hónapban se szeri se száma a magyar jegybank a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét taglaló hazai és nemzetközi megszólalásoknak,politikusi állásfoglalásoknak,a sajtó képviselői által a tárgyban tett hazánkat elmarasztaló megállapításoknak.
Jegybanki függetlenség ügyében legutóbb 1998-2000 között volt a mostanihoz hasonló aggódás. Akkor is,ma is jobboldali kormány volt az ország élén. Szó nem érte a jegybank függetlenségét 1994-98  között és  a legutóbbi nyolcéves szocialista-liberális kormányzat alatt.
A rendszerváltás óta  a pénzügyi rendszer működését érintő törvények,ezek között a jegybanki működést szabályozó jogszabályok változtak a leggyakrabban.Így volt ez minden egyes kormány idején. Ráadásul még azt sem mondhatjuk,hogy  a bal és a jobboldali kormányok homlok egyenest eltérő szabályokkal álltak volna elő a jegybank ügyében. Bizony voltak azonos tartalmú intézkedésekre kezdeményezések jobb és baloldali kormányzatok idején. A fogadtatás, a nemzetközi arénában mégis homlokegyenest eltérő volt. Ha baloldali kormány lépett,a lépést nem kísérte kritika és főleg nem szankciók,míg ugyanaz az intézkedési szándék jobboldali megjelenése atomrobbanás szerű nemzetközi kritikával és széleskörű bojkottal járt. Bod Pétert rakéta sebességgel távolította el a kétharmados szocialista-liberális kormány az MNB éléről. Érte nem szólt a jegybanki függetlenség gyász harangja.Úgyan úgy senki meg sem rezdült,amikor 2007 elején az intézmény korábbi öt alelnöke helyett kettő maradt. Ma,amikor egy további alelnök jelölését indítványozta volna a kormány leborult az ég is.Gyurcsány kibővítette a jegybank Monetáris Tanácsát újabb tagokkal,ma ugyanaz az ötlet a jegybanki függetlenség lábbal tiprásának számít.Simor  is indítványozta korábban,hogy  tanulva  a devizahitelezés káros gyakorlatából - kerüljön intézményi összevonásra a jegybank és a PSZÁF,hasonlóan más sikeresebb országok gyakorlatához.Ennél  eretnekebb ötletet ma el sem lehet képzelni.Az állam mint tulajdonos eddig megfigyelőt küldhetett a Monetáris Tanács üléseire,ezután ez nem kívánatos.A legképtelenebb azonban az,hogy miközben az ország összes intézményének tisztviselői,kezdve a parlamenti képviselőktől,a hadsereg és a rendvédelmi szervezetek beosztottjain keresztül a községi önkormányzati képviselőkig esküt tesz az ország alkotmányára,a nemzetközi elvárás az,hogy  legyen kivétel a jegybanki vezérkar.A két évtizedig működtetett ideiglenesnek szánt 1949-es alkotmányra viszont gond nélkül fel lehetett esküdni.Ilyen logikai következetlenségeket tapasztalva Marcus Aurélius római hadvezér-császár filozófushoz hasonlóan mi is feltehetjük a kérdést,mik a dolgok valójában és  mi az ő igazi jelentésük.Ő a katonai táborát övező erdőségben az esti sötétségben rengeteg fáklyát látott,amit a támadni készülő barbár seregek gyújtottak,miközben a síkság felöl sem katonákat sem fáklyákat nem észlelt. Alvezérei győzködték,hogy erősítse meg a védelmet az erdő felől,mert a barbárok onnét támadnak.Ő éppen az ellenkezőjét tette,a tábort a síkság felöl erősítette meg,mert rájött,hogy a fáklyák fénye leplezni hivatott az igazi támadási irányt.Neki lett igaza.Mi is a jegybanki függetlenség és mi is az ő igazi jelentése hazánkra szabott egyedi nemzetközi elvárások szerint? Törvényünk arról szól,hogy a jegybank a kormánytól független intézményként támogatja annak gazdaságpolitikáját.A jegybanki vezetők kinevezési gyakorlata és hivatali idejük alatti elmozdíthatalansága  garanciája a független működésnek,valamint az,hogy a kormánynak nem tartoznak beszámolással,csak a parlamentnek.A parlamenttől ugyanis a jog szerint sem független az intézmény.( Ezt a függelmi viszonyt az elmúlt két évtizedben még nem sikerült tartalommal megtölteni) Végzi e a jegybank nálunk feladatát,hogy a kormánytól független intézményként  támogatja annak gazdaságpolitikáját?A válasz ugyanolyan kettősséget mutat,mint a „nemzetközi  közösség” válaszai  bizonyos jegybanki kérésekre,mint az összevonás a PSZAF-el,a jegybanki alalnökök,a Monetáris Tanácstagok kinevezése ,vagy az eskütétel kérdésében.Ha szocialista-liberális kormánya van az országnak,akkor a jegybank támogatja annak gazdaságpolitikáját,ha konzervatív a kormány,akkor meg minden tőle telhető eszközzel gáncsolja.Mindjárt adódik a logikus válasz,hogy most miért ne esküdjenek fel  az új alkotmányra a jegybanki vezetők,és miért esküdhettek fel nyugodtan az 1949-es szövegre.Ha most felesküdnének,nyílt esküszegésbe kerülnének.A korábbi alkotmány pedig leplet terített a jegybanknak az ország érdekeit sértő „független” tevékenységére.Arra nyugodtan  fel lehetett esküdni.Arra is megvan a magyarázat,hogy miért nem zavarja a nemzetközieket,ha baloldali kormányzat változtatja a jegybanki vezetést,ha kirúgja Bod Péter elnököt,vagy ha újabb Monetáris Tanácsi tagokat delegál.Jól tudja ugyanis,hogy attól csak hatékonyabb lesz az az ország érdekeit kiszolgáltató tradicionális baloldali gazdaságpolitika.Okafogyott ilyenkor a  tiltakozás,hiszen ennek a politikának tovább erősödnek a személyi garanciái.Már csak azzal vagyunk adósok,hogy bemutassuk,miként  tesz folyamatosan keresztbe a jegybank a kormány gazdaságpolitikájának a jelen válságos helyzetben.Ehhez elvégezzük  az összehasonlítást az MNB és európai és más jegybankoknak a válság körülményei között  folytatott politikájával.A növekedést mindenütt monetáris enyhítésekkel serkentik  a jegybankok.Nálunk montáris szigorítás dukál ugyanerre a helyzetre.A jegybanki vezető kamatlábak  szinte mindenütt az inflációs ráta alatt vannak.Így reagált az Európai Központi Bank,a Bank of England,a Cseh jegybank,de az ugyancsak függetlenségében megkérdőjelezetlen legrégebbi  európai jegybank  is Svédországban.A kivétel a Magyar Nemzeti Bank.Másutt a jegybankok az olcsó pénzt a gazdaságba pumpálják,nálunk a drága pénzt a jegybank begyűjti a kereskedelmi bankoktól,konkurenciát támaszt a gazdaság hiteligénylőivel azzal,hogy messze az infláció felett fizet a kereskedelmi banki betétekért.Másutt a jegybankok interveniálnak az államkötvények másodlagos piacán,azaz vásárolnak,ha le akarják hűteni a kamatemelési várakozásokat.Nálunk a jegybank üzenget,hogy kész még tovább emelni.Inflációs célkitűzésére hivatkozik,miközben  hagyja  sorozatban a forintot megtámadni,ezzel inflációt importálni pedig  bőven letörhetné a spekulációt devizakészletei birtokában.Talán mondani is felesleges,hogy a jegybank a gazdaságpolitika korábbi baloldali kurzusok alatt megszokott  sorozatos megszorításokból álló pályára  történő visszaállítását szolgálja.Ennek érdekében működtet pénzfegyver arzenált.Ahhoz,hogy ez jövő tavasztól is így maradjon nincs szükség másra,mint Simor holtig tartó jegybank elnökségének és utód kijelölési jogának alkotmányba foglalására.Ha megértük,hogy kifogás tárgyát képezi az eskütétel az alkotmányra,még ezt is megérhetjük.Ha mégis nagy a lelepleződés veszélye  esetleg el lehet húzni az IMF biztonsági  háló ügyét jövő tavaszig,és a nemzetköziek személyi ajánlásait elfogadtatni az új MNB vezetésre.Ne feledjük az 1867-es kiegyezés után is majd egy évtized telt el,mire hazánk a közös jegybankban  részt kapott. Svédországban az euró övezeten kívül működik a kormánytól független,de a parlamentnek felelős jegybank már kétszáz éve.Mi a sajátunkból is kiszorultunk,amit sürgősen vissza kell szerezni.


Boros Imre
közgazdász