Politikai deklarációk a civilektől

Létrehozás ideje: 2011-04-13 Szerző: Pindroch Tamás/ MHO

Alkotmányozás 2011

A liberális oldalhoz köthető civilszervezetek – az MSZP és az LMP kommunikációjához hasonlatosan – élesen támadták tegnap az elfogadásra váró alkotmányszöveget. Gulyás Gergely (Fidesz) szerint ez csupán civil köntösbe öltöztetett politikai véleményalkotás.



„Akár ellenzéki politikai párttá is alakulhatnának ezek a civilszervezetek, hiszen a véleményük politikai deklaráció, amely a szakmaiságot álarcként használja” – reagált lapunknak Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő tegnap az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményére. Szerintük az új alaptörvény titokban készült, kilencnapos parlamenti vitája pedig lehetetlenné teszi a javaslat érdemi megvitatását, a tervezet ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, így az Alkotmánybíróságot és az ombudsmani rendszert. A közlemény szerint a választójog határon túliakra való kiterjesztésével indokolatlanul átalakítják a politikai közösség kereteit.

Gulyás Gergely, aki az alkotmányszövegező bizottság tagja volt, ezzel szemben elmondta, az eddigieknél lényegesen erősebb ellensúly is szerepel az alkotmányban, hiszen aszerint a Költségvetési Tanács vétójoggal rendelkezik majd a költségvetés elfogadásakor. Hozzátette, ilyen önkorlátozásra az előző kormányok idején nem volt példa. Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság létszáma tizenegyről tizenöt főre nő, a testület előzetes normakontrollt gyakorolhat, akár a költségvetési tárgyú törvények esetében is, ráadásul a bíróságok jogerős döntésével szemben is lehetőség lesz a testülethez fordulni. Az ombudsmani rendszer egységes hivatali átszervezésével kapcsolatban a politikus azt mondta, ezután nem egymással vitatkozó országgyűlési biztosok dolgoznak majd, így reményeik szerint a munkájuk is hatékonyabb lesz.

Gulyás Gergely úgy vélekedett, a nemzetközi gyakorlat alapján a választójog jár a kettős állampolgároknak, de erről nem az alkotmányban, hanem majd a kétharmados választójogi törvényben döntenek majd. „A határon kívüliek igenis érintettek az állam döntéseiben, hiszen például a külpolitika, a szomszédságpolitika kapcsán a kormányzati döntések elsősorban őket érintik” – hangsúlyozta. Cáfolta azt is, hogy alapjogszűkítést tartalmazna az alkotmányszöveg, hiszen az Európai Unió Alapjogi Char­tája alapján készült. Hangsúlyozta, az új alaptörvény legitimitását senki nem vonhatja kétségbe, hiszen az kétharmados választói felhatalmazás alapján készült, szemben pél­dául az utolsó állampárti, diktatórikus parlament által elfogadott, ’89-es alkotmánnyal.