Az áprilisi „forradalom" kiteljesedéseként értékeli a Frankfurter Allgemeine Zeitung az új alkotmány elfogadását.
Reinhard Olt, a lap bécsi tudósítója a FAZ pénteki számában ezúttal budapesti keltezésű, hosszú cikkben számol be az alkotmányozási folyamatról. Már az írás címe is elárulja, hogy a lap alapvetően egyetért az új alkotmány gondolatával: „A forradalom véghezvitele".
A konzervatív napilap megemlíti, hogy Magyarországon még mindig „a korábbi kommunista időkből származó" alkotmány van érvényben, igaz: „az 1949-es sztálinista alkotmányt az 1989/90-es fordulat óta olyan mértékben módosították, hogy az egy demokratikus rendszer alapjául is szolgálhatott". Mindazonáltal mindvégig vitatott maradt az alkotmány legitimitása, ráadásul „azóta valamennyi korábbi szocialista állam már új alkotmányt adott magának".
Orbán éppen ezért „a nemzethez intézett beszédében" új alkotmány szükségességét jelentette be februárban, egy olyan alkotmányét, amely „a magyar intellektus megnyilvánulása". (Olt helytelenül „a magyar szellem" kifejezést intellektusként, s nem a német megfelelővel - Geist - fordítja.) Az új alkotmány a tavaly április „földindulásszerű győzelem" - amit Orbán „forradalomnak" nyilvánított - befejezése, kiteljesedése lehet.
Másképp látják azonban az ellenzéki pártok, s a konkrét szövegezés során a kormánypártok között is számos vita alakult ki. A FAZ ismerteti az MSZP és az LMP távolmaradásának indokait, és megjegyzi, hogy csak a szélsőjobboldali Jobbik vesz részt a Fidesz és a KDNP alkotmányozási munkálataiban, igaz, a radikális párt is keményen bírálja a terveket, s hatalomkoncentrációval vádolja Orbánékat.
A FAZ idézi Sólyom Lászlót is, aki szerint „súlyos visszalépést" jelent a Fidesz alkotmányterve. Mindazonáltal, ismeri el Olt, a Fidesz időközben maga vonta vissza a legbotrányosabbnak számító javaslatait, így az anyáknak járó plusz-szavazati jogot, a kétkamarás parlament gondolatát vagy az elnök parlamentfeloszlathatási jogát. Vitatott azonban az új preambulum is, amely „az Istenre és a nemzeti büszkeségre való hivatkozást" tartalmaz. A FAZ azonban nem nyilvánít véleményt a Nemzeti hitvallásról, pusztán ismerteti annak fő tartalmi pontjait, amint az ország névváltását - Magyar Köztársaságról Magyarországra - sem kommentálja.
Az ellenzék ellenérvét, miszerint az új alkotmányról népszavazást kéne tartani, maga a konzervatív napilap vonja kétségbe: Olt ugyanis utal arra, hogy az elmúlt húsz évben Európában 23 új alkotmányt fogadtak el, miközben ezek közül összesen csak tízet bocsátottak népszavazásra. Ráadásul Magyarországon éppen a Horn-kormány alatt nehezítették meg az alkotmány egészéről tartható népszavazás lehetőségét.
Heti Válasz, 2011. április 11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése